Nyakunkon a klímaváltozás – pénzpiaci összefoglaló 2024. III. negyedév

Visszatekintve a mögöttünk hagyott nyárra, nem kell hozzá nagy képzelőerő, hogy kimondjuk, nehéz időkre kell felkészülnünk időjárási fronton. A saját bőrünkön érzékelhettük, hogy a hőségnapok száma megtöbbszöröződött a korábbiakhoz képest, egyes pesszimista előrejelzések szerint a nyaralás hamarosan május és szeptember hónapokra fog korlátozódni, a júniusi-augusztusi időszakot pedig többségében a klimatizált szobákban/irodákban fogjuk majd valahogy átvészelni.

Forrás: IMF

A hőség azon túl, hogy befolyással van a közérzetünkre, affinitásunkra, a környezetünket is erőteljesen átalakítja. Fajok ezrei kénytelenek elvándorolni, illetve pusztulnak/cserélődnek ki, ami a növényekre ugyanúgy igaz, mint az állatokra. S a folyamat sajnos önmagát gerjeszti. A haszonnövények esetében ennek közvetlen anyagi kihatásai vannak, hiszen a mezőgazdaságnak alkalmazkodnia kell a megváltozott környezeti viszonyokhoz, egyébként a termésátlagok látják kárát a folyamatnak.

Szeptember elejére a becsült termés adatok alapján kimondható, hogy kukoricából 2024-ben az elmúlt 15 év harmadik legalacsonyabb termése várható 5,1 millió tonnával. S nem a vetési területek eltérőségének, hanem az időjárás változékonyságának tudható be ez. De nem csak nálunk jelent ez gondot, a nyári aszály az egész délkelet-európai régiót felperzselte a műholdas adatok alapján. Hazai kukoricatermelés az elmúlt években az alábbiak szerint alakult (Forrás: KSH):

A Dunán épp levonulóban lévő jelentős árhullám láttán felötlik bennünk, hogy ez a sok jó – most éppen veszélyt jelentő – víz milyen nagy szolgálatot tehetne a szárazsággal sújtott nyári időszakokban, ha a vízgazdálkodásunkra jobban odafigyeltünk volna. Ehhez néhány gumicsizmában a gáton eltöltött óra vagy nap bizonyosan nem elégséges.

Szokásos aktualizált piaci grafikonjaink az alábbiak:

Továbbra is jól áll a hazai részvénypiac, bár augusztus elején volt egy kisebb pánik. A japán jegybank kamatemelésére reagáltak a piacok egy eladási hullámmal, ami a magyar részvénypiacon is éreztette hatását. A hazai állampapír indexek szépen lassan oldalaznak felfelé, a korábbi negatív tartományból visszatértek a hosszabb lejáratú eszközök, és jelen pillanatban 4-6%-os szinten állnak szeptember végéhez közeledve:

A forint árfolyama továbbra sem stabil, bár nagy kilengések nem jellemzik. Amíg sok a bizonytalanság, várhatóan nem is fog stabilizálódni a hazai fizetőeszköz:

A tőzsdeindexek továbbra is emelkednek. A BUX és az amerikai S&P index 20%-ot emelkedett, Európa eközben 6-8% körül mozog. Szakértők várnak egyfajta korrekciót év végéhez közeledve, azonban ennek mértéke megjósolhatatlan:

A forint árfolyamának alakulása a külföldi indexek eredményeit 3-4 %-kal is javítja, ha átszámítjuk hazai pénznemre:

A meghatározó magyar részvények nagyon különböző pályát járnak be, az MTelekom magas eredményt ér el, köszönhetően az új osztalékpolitikájának, Richter és az OTP 20% körül hozott idén, míg a MOL – feltehetően geopolitikai okok miatt is – vesztett értékéből év elejéhez képest:

Újabb frontra számíthatunk – s itt már rátérnénk a befektetési terület kérdéskörére –, sokszor lehet az az érzésünk, mintha a passzátszél megfordult volna, és mintha Amerikából fújnák. A tengeren túlon közelgő elnökválasztás kimenete bizonytalanságai könnyen turbulenciákat okozhatnak az év hátralévő időszakában, bár ennek jelei a nyugdíjpénztári teljesítményekben nem mutatkoznak és továbbra is kiegyensúlyozott mindegyik portfólió.