hírek, aktualitások
Lendületes első negyedév, de láttunk már ilyet
Alig egy hét van hátra az első negyedévből és befektetési piacok jócskán rácáfoltak a pesszimistákra. Pedig nem így indult az év, január első heteiben jelentősen gyengült a forint és a magyar állampapírpiacon is jelentős hozamemelkedés, ezzel együtt árfolyamcsökkenés ment végbe, s a tőzsdei részvényárfolyamok is a minuszos tartományba kerültek. Aztán valahogy megtört ez a negatív hangulat és január második felétől az előző 2011-es év első negyedévében látott pozitív tendenciák bontakoztak ki. Erősödött a forint, mérséklődtek az állampapírpiaci hozamok és jelentősen emelkedtek a részvényárfolyamok. Ebben nyilván jelentős szerepet játszik a nemzetközi hangulat javulása, köszönhetően az európai központi monetáris politika likviditásjavító intézkedéseinek. .Fontos fejlemény az is, hogy Görögország adósságválsága vonatkozásában is előrelépés történt – még akkor is, ha ennek a végleges sikerességét korai lenne kimondani.
Ebben a kusza befektetési környezetben előre látni meglehetősen nehéz, de mintha az kristályozódna ki, hogy erre a hektikusságra hosszabb távon is kénytelen leszünk berendezkedni. Emlékezhetünk rá, hogy 2011 milyen pozitívan indult, s aztán mi lett belőle az év második felére. Reméljük, hogy idén máshogy fog folytatódni az év, de mindenesetre nagyot léptünk előre az eltelt rövid időszakban, s a kialakult szintekről ugyanezt a dinamikát nyilvánvalóan egyre nehezebb lesz megismételni. De beszéljünk inkább a számokról:
A hazai részvénypiaci index az eltelt 2,5 hónap alatt 14%-os növekedést mutat, az állampapírpiaci indexek pedig 5% közelében állnak. Az előző évi kedvezőtlen piaci teljesítményeknek tehát egy jelentős hányadát ledolgozták a piacok.
De azért az figyelmeztető lehet, hogy januárban az állampapírok hozamszintje a hosszabb futamidőtartományban 10%-nál magasabb szintre emelkedett, ma is 8,5% körül található. Ez az ára a gazdaságpolitikánknak, ami bárhogy is szépítjük, mégiscsak egy komoly terhet jelent a finanszírozásban. Az IMF megállapodásnak épp az lenne a hozadéka, hogy ennél lényegesen alacsonyabb kamatteherrel lehetne az államadósságot finanszírozni:
A forint árfolyamával kapcsolatos aggodalmak a mai árfolyamszinteket figyelembe véve indokolatlannak bizonyultak, hiszen az év eleji szintekhez mérten a forint mind a dollárral, mind az euróval szemben 6%-nál nagyobb mértékben erősödött. A devizatartásnak is megvannak tehát a maga problémái illetve költségei, bár vitathatatlan, hogy a diverzifikációnak nem feltétlenül csak a nagyobb eredmény, hanem a portfolió biztonsága is a célja lehet.
A nemzetközi tőzsdék és a BUX teljesítménye hasonlóan alakult, azaz a piaci optimizmust nem idehaza kell keresnünk. Kérdés, hogy vajon mennyire lesz tartós, vagy hosszútávú ez a kedvező trend:
A forint erősödése értelemszerűen a hazai részvénypiac többletteljesítményét okozta a devizában denominált piacok forintra átszámított eredményéhez mérten:
A hazai tőzsdén a blue chip részvények teljesítménye viszonylag hasonlóan alakult, egyedül az OTP árfolyama tér el ettől, pozitív irányban:
A kialakult kedvező környezetben pénztárunk valamennyi portfoliója jól teljesített, az elért hozamok értelemszerűen a kockázatosabb portfoliók esetében mutatnak jobb eredményt:
| Önkéntes pénztári portfolió | Benchmark* | Elért hozam* |
| A - pénzpiaci | 1,81% | 1,78% |
| B - vegyes | 5,28% | 4,52% |
| D - fokozott részvényhányadú | 5,75% | 5,78% |
| R - reálhozamot megcélzó | 3,37% | 2,35% |
| H - Híd beolvadó pénztári vegyes | 5,30% | 5,32% |
* nem végleges, március 19-i állapot szerint
Az „R” portfoliók benchmark hozamtól való elmaradása nem szorul magyarázatra, hiszen erre a portfoliónkra épp az abszolút hozamú befektetési szemlélet jellemző, aminek a haszna a kedvezőtlen időszakokban látszik meg igazán. A „B” portfolió esetében a benchmarkhoz képest továbbra is inkább az óvatosság irányában alakítottuk ki a portfoliónkat, ami 2011-ben egyértelműen az előnyünkre vált, s látunk esélyt arra, hogy az idei év egészében is sikeres lehet egy ilyen megközelítés, főleg az első negyedévben már elért eredmények birtokában. De hogy így lesz-e, azt az idő fogja majd eldönteni.
Nincs miért szégyenkeznünk
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a mai napon tette közzé a pénztári szektor 2011. éves hozamadatait. Eszerint az elmúlt évben a hazai magánnyugdíjpénztárak klasszikus portfólióinak összesített, vagyonnal súlyozott nettó hozama 4,16%, kiegyensúlyozott portfólióinak hozama mínusz 0,12%, növekedési portfólióinak hozama pedig mínusz 3,89% volt. A szektor egészére nézve a vagyonnal súlyozott nettó átlaghozam mínusz 2,87% volt.
Ehhez képest pénztárunk az alábbi hozamokat érte el, ami talán önmagáért beszél:
- Klaszikus portfolió: + 6,70%
- Kiegyensúlyozott portfolió: + 8,54%
- Növekedési portfolió: + 8,96%
Árnyalja az elért eredményeket az, hogy az év elején még egy kedvező befektetési környezetben gazdálkodhattak a pénztárak, ami az év utolsó harmadában jelentősen megváltozott. Emiatt a magánnyugdíjpénztári szektorban a társadalombiztosítás rendszerébe visszalépett tagok vagyona a május végi vagyonértéken még egy kedvező pillanatban került átadásra/elszámolásra. Ennek köszönhetően a reálhozamok elszámolása is viszonylag kedvező helyzetben történhetett meg. A maradó tagok esetében az év második felében a piaci hangulat romlása hatására inkább vagyonvesztésről lehet szó, amit az Életútban a végelszámolás időszakára kialakított abszolút konzervatív befektetési stratégiánknak köszönhetően sikeresen védtünk ki.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak éves szinten 0,98% nettó átlaghozamot értek el – áll a PSZÁF közleményében. Ehhez képest sem kell szégyenkeznünk, hiszen egy portfolióinkat leszámítva, ugyancsak a hozamrangsor élmezőnyében végeztünk, jelentősen felülmúlva a pénztári szektor átlaghozamát:
- „A” pénzpiaci portfolió: + 6,19%
- „B” vegyes portfolió: + 4,60%
- „D” fokozott részvényhányadú portfolió: - 1,58%
- „R” reálhozamot megcélzó portfolió: + 5,65%
Ennél is lényegesebb talán, hogy a hosszútávú (10 évre) számolt átlagos éves hozammutatóban egyértelműen az élmezőnybe tartozunk.
A részletes nyugdíjpénztári hozamadatok elérhetők a PSZÁF honlapján:
http://www.pszaf.hu/intezmenyeknek/penztarak/publikaciok
2012-től változik a táppénz és munkanélküli ellátás elszámolhatósága!
Tájékoztatjuk a pénztártagokat, hogy a pénztár 2011. december 15-ei küldöttközgyűlési döntés miatt 2012-től változik a pénztár szolgáltatási szabályzata. Ezen változásra kívánjuk felhívni figyelmüket:
Táppénz ellátás miatt kieső jövedelem pótlására (A1) pénztárunk napi 2000 Ft, munkanélküliség miatt kieső jövedelem pótlása (A4) jogcímen pedig napi 1000 Ft normatív támogatást nyújtott. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete iránymutatása alapján a későbbiekben ezen szolgáltatásokra a jövőben nem adhatunk előre meghatározott összeget, hanem a ténylegesen jelentkező kieső jövedelem alapján nyújthatunk szolgáltatást. Ennek meghatározása a pénztárnak és a pénztártagoknak is többlet feladatot eredményez. A pénztár által elfogadott szolgáltatási szabályzat értelmében a táppénzes papír, illetve a munkanélküliséget igazoló dokumentum mellé ezentúl egy büntetőjogi nyilatkozatot is csatolnia kell a pénztártagnak, melyben nyilatkozik, hogy a ténylegesen kiesett jövedelme eléri-e a pénztár által meghatározott összeget. Ennek a nyilatkozatnak a hiányában csak akkor nyújthatunk szolgáltatást, ha a jövedelemkiesés konkrét összege megállapítható a benyújtott dokumentumokból.
Büntetőjogi felelőségi nyilatkozat kieső jövedelem pótlására szolgáltatásokhoz
2012-ben a szolgáltatásokkal kapcsolatban nincs egyéb változás, vagyis a korábban meghatározott jogcímeken lehet kifizetéseket igényelni. Az egyéni befizetések után járó adó-visszatérítés mértéke is változatlanul 20% lesz, aminek felső határa 100.000 forint, 2020.jan. 1-je előtt betöltött nyugdíjkorhatár tekintetében pedig 130.000 forint. Változik azonban a munkáltató terhe a pénztárba utalt hozzájárulás után, az eddigi 19,04%-ról jövőre 30,94%-ra nő a teljes teher annak következtében, hogy ezután a személyi jövedelemadó mellett egészségügyi hozzájárulás megfizetésére is kötelezett.
Változó jogszabály – 2012-től sporttevékenység nem számolható el!
Az év végi jogszabály alkotási dömping az egészségpénztári szolgáltatásokat is elérte, és ennek következtében a jövő évtől több szolgáltatás is kikerül a lehetőségek közül. Az Országgyűlés által 2011. november 21. napján elfogadott egészségpénztárakat érintő törvény módosításai alapján 2012. január 1. napjától az egészségpénztár nem nyújthatja tagsága részére az alábbi szolgáltatásokat:
I. az adómentesen igénybe vehető szolgáltatások közül:
- fürdőszolgáltatás
- egészségügyi és gyógyüdülés
- sporttevékenység
II. az adókötelesen igénybe vehető szolgáltatások közül:
- rekreációs üdülés
- életmódváltozást elősegítő szolgáltatás (méregtelenítő kúra, léböjtkúra, preventív kúra mozgásszervi panaszok megelőzésére, fogyókúraprogram)
A fenti szolgáltatási körben 2011. december 31. napjáig igénybe vett szolgáltatások 2012. június 30. napjáig fizethetőek ki a pénztárból. Vagyis olyan számla fogadható el 2012-ben, ami 2011.12.31-éig ki lett állítva.
Ezek közül a legmegdöbbentőbb a sporttevékenységek utáni elszámolhatóság megszüntetése. Az egészségmegőrzést valójában szolgáló sport már nem először kerül hátrányos helyzetbe. Először a sporteszközök adókötelezettsége vetette vissza a sport iránti elszámolhatóságot. Később a sporttevékenységre adható keretösszeg, mely a minimálbér erejéig adott lehetőséget a sportolásra. Azonban ezek az intézkedések még nem térítették el teljesen a sportolni vágyó egészségpénztári tagokat. Azonban a mostani jogszabály módosítás olyan társadalmi következményeket is okoz, aminek következményeit a jövőben kamatostul fizetjük vissza.
A 2010-es évben az egészségpénztári tagok sporttevékenységre fordított elszámolt szolgáltatása meghaladta a kétmilliárd forintot. Az idei évben bevezetett és három banknál már forgalomban lévő Széchenyi Pihenő Kártya bizonyos része ugyan felhasználható úgynevezett szabadidős tevékenységre, de ezek felhasználhatósága, illetve a munkáltatók általi bevezetése/elfogadottsága bizonytalan. Az üdülésre és fürdőszolgáltatásra a pénztártagság kisebb hányada tartott igényt, így az nem érinti olyan drasztikusan a pénztártagokat, azonban ezeknek a megszűnése is negatív üzenetet hordoz magában. Minden olyan lépés, mely az egészségünk megőrzését nehezíti nem csak egyéni áldozatvállalásokat követel meg, de az ország amúgy is eléggé siralmas egészségügyi helyzetét rontja.
Jaj a legyőzötteknek!
A kormányzat tegnap – 2011.12.15-én - napvilágot látott szándéka szerint végérvényesen megoldja a januárban a magánnyugdíjpénztári maradás mellett szándéknyilatkozatot tett 97 ezer fős megmaradt tagság dilemmáját. Az alig egy éve kialakított, akkor törvényben rögzítetten átmeneti időre, 2012. decemberéig a nyugdíjbiztosítási alap javára átirányított egyéni nyugdíjjárulék bevételeket végérvényesen az alap bevételéül rendeli. Ezzel lehullt a lepel, s nyilvánvalóvá vált az eredet szándék, nevezetesen, hogy a magánnyugdíjpénztári szektor illetve annak tevékenysége nemkívánatossá nyilváníttatott. A jogalkotó szándéka összességében ismert, amire szerény jogi ismeretek birtokában is nehéz azt mondani, hogy nem erőfölénnyel való visszaélés lenne. Akik januárban az állami nyugdíjra való jogosultság elvesztése veszélyével is dacolva az egyéni öngondoskodás eszménye mellett döntöttek, vették a fáradságot és nyilatkozatot tettek erről, most azzal szembesülhetnek, hogy minden ellentételezés nélkül veszik el tőlük a nyugdíjuk fedezetéül szolgáló egyéni járulékukat.
A jogi helyzet furcsaságát erősíti, hogy ugyancsak az időközbeni jogszabályváltozások következtében eddigi véleménynyilvánítás hiányában 2012. január elsejével hatályát veszti a magánnyugdíjpénztári megtakarítások államosítását támadó valamennyi alkotmánybírósági beadvány. Az újévtől hatályba lépő alkotmánybírósági törvény értelmében ugyanis minden korábbi folyamatban lévő, le nem zárt ügy törlésre kerül.
Hogy mi lesz az érintettek megtakarításával, s egyáltalán a magánnyugdíjpénztárakkal, egyelőre nem tudni. Mindenesetre a kormány a mostani döntésével újfent egyértelműen kinyilvánítja, hogy ki az úr a háznál, s akinek nem tetszik… De pénztárunkat mindez érdemben már nem nagyon érinti, hiszen az elsők között láttuk be, hogy miről is szól a történet. A magánágazatunk végelszámolása lassan a végéhez közeledik, a tagságukat megtartók közül is immár alig félszáz tag megtakarítása vár arra, hogy a végelszámolás lezárultával az általuk választott társpénztár felé átutaljuk. Erre várhatóan 2012. elején fog sor kerülni, miután megkapjuk ehhez a PSZÁF jóváhagyását. A magánpénztárunk vagyona teljes egészében rövid állampapírban kamatozik, így nem hagyott rajta nyomot az időközben kibontakozott kedvezőtlen befektetési környezet sem, sőt tovább gyarapítottuk azt. Ez abban az esetben lehet érdekes, ha újabb forduló következik immár a maradtak esetében a visszalépésre illetve a reálhozamra való jogosultságra. Merthogy ez sem kizárt.
A történetben ami a legelszomorítóbb az a furmányosság, s ráadásul ez óhatatlanul felesleges költségeket terhelt nem csak a szektorra, de a rendszer egészére is.
